Nem egy jó felvétel, mert sokat nem látni... de a zene az valami csodálatos. DnB, dub, stb alapok... és trombita. Masirano duó, higashikawa (producer és DJ) és RK.Zak (trombita) közös projektje, 2008 árilis 5-én vették fel a Cafe'de Blue klubban. Myspace itt.

Vasárnap végre élőben is megnézhetjük, hogy miért is nyerte meg Kentaro úrfi 2002-ben a DMC-t. Előtte-utána pedig Cadik, Suhaid, Mango (és én), mindez 2000 HUFért (elővétben meg csak 1500). A nagy esemény alkalmábó alább egy kis összeállítás sajét számaiból, remixekből és a hírneves lemezjátszóbűvölésekből. Helyszín az A38, bővebb infó pedig az a38.hu-n.

Boldogság, napsugár, béke, nyugalom.

Tafuca: Tamagoyaki Picnic

Tafuca: Fairy Tale Music

Tafuca: shashin no naka no 80s

Ez nekem eddig valamiért teljesen kimaradt, de van "új" (tavalyi) DS455 videó és Yokohama büszkeségei hozzák a szokásos stílust és színvonalat... a zene a megszokott telitalálat westcoast cucc, a szöveg a rutin, mi vagyunk a legjobbak, leglazábbak hadova, a videóban pedig szintén van minden ami kell: pozőrködés, lowriderek, jó nők, stb. Szóval nem történik igazából semmi világmegváltó újdonság, de tőlük nem is vártunk soha semmi ilyesmit, hanem csak azt, hogy hozzák a formájukat, azt meg teljesítették megint hibátlanul. Bónuszba alul ott a másik videó is a tavalyi lemezről (ami szintén Check Da Number néven fut és végig baromi erős anyag), az éppen a tocsogós, balladás irányt képvislei, de nekik még az is jól áll.
Az újabb hosszú szünetért meg bocs, kicsit sűrű volt az utóbbi bő egy hónap, de mostantól megint lesznek majd új cuccok itt a blogban időnként.

DS455: Check Da Number feat. Tha DSC (Big Ron, Richee (Ghetto Inc.), Koz (S.T.M))

DS455: Into You feat. SAY

Ezt nem is tudom miért nem posztoltam eddig, pedig a kedvenc videóim egyike. A kezdés maga a tökéletes megtévesztés: azt várná az ember, hogy a három vidám lányka valami kemény, de kedélyes punk-rockban utazik. Aha, persze. Aztán a 15. másodpercnél megszólal a mosolygós énekeskislány és jöhet a meglepetés / ledöbbenés. Zseniáis.

Yellow Machinegun: Heartache (Live @ Fuji Rock Festival, 2000)

Tegnap éjjel érkezett a hír, hogy kedden, szívroham következtében váratlanul elhunyt Kagami, a japán house színtér egyik központi alakja... Az első kiadványai még a '90-es évek közepén jelentek meg a csúcsra pedig a 2002-es Star Arts albummal ért el (ami vitán felül minden idők legjobb disco-house lemeze) és ekkortól kezdve kezdve vált igazán a helyi house mozgalom meghatározó alakjává. Önállóan és a DJ Tasaka-val közös Disco Twins tagjaként is a legfelkapottabb DJ-k közé tartozott. R.I.P.
A legnagyobb sikere a Tokyo Disco Music All Night Long volt (persze ez is a Star Arts-ról), aminek van videója is, azonban úgy néz ki online nincs meg sajna sehol, szóval csak az audiót találjátok meg alább pár más track kiséretében.

myspace / web / disco twins

Tokyo Disco Music All Night Long

Delight Head feat. Kaori

Konya no Tokyo Disco

Beat Bang Green

Pár videó egy szép, nyugis és kicsit szomorú vasárnaphoz.

Takagi Masakatsu: J.F.P. / Light Park

Takagi Masakatsu:Light Pool

Takagi Masakatsu: Salida Del Sol

Ebben a videóban csak engem zavar rettenetesmód ahogy a csajok tátognak a gangstarapper keménykedésre?

Egyébként gondolom az oldal látogatóinak feltünt, hogy utóbbi időben nagyon megfogyatkoztak az új posztok... Sajna ez kétségtelenül igaz és nem tudom, hogy mennyire lesz ebben változás a jövőben. Meglehetősen gyér sajnos a blog látogatottsága, a visszejelzés is kevés, nomeg idő sincs rá annyi amennyi kellene ahhoz, hogy ezen megpróbáljak változtatni. Vagyis nem tudom mi lesz a blog jövője, hogy lesz-e majd valamikor újra gyakoribb frissítés, de egyelőre valószínűleg megmaradok az ilyen esetenkénti updateknél, aztán majd meglátjuk.

LGYankees & Gipper feat. Noa: ko.a.ku.ma

Az olyan-rossz-hogy-az-már-jó kategória egyik legragyogóbb példája a késő '90-es egylemezes japán popcsodája, Hinano Yohikawa. Hangja sem igen volt, énekelni sem igen tudott, ellenben ennek ellenére mégis valami egészen tökéletes, ellenállhatatlanul kedves és bugyuta kis valamivé állt össze a zenéje, köszönhetően a Shibuya-kei fénykorát idéző, imádnivalóan tinglitangli daloknak, amiket összepakoltak neki a producerek.

Usagi-chan, Say Good Bye

haato kata no namida (ハート型の涙)

Jitai (事態)

One More Kiss

Tegnap meghalt Guru, az hip-hop történetének egyik legfontosabb és legjobban tisztelet alakja.

R.I.P.

DJ Honda: What You Expected feat. Guru & DJ Premiere

A tegnapi zseniális Soil & "Pimp" Sessions koncert után szerdán máris folytatódik tovább az A38 Rising Sound sorozata, ahol ezúttal a noise-rock szentháromság Zeni Geva lép majd fel. A zenekar még a kilencvenes években vált közismertté nemzetközileg is, majd egy hosszabb szünet után pár éve indultak újra. Az együttes mindhárom tagja külön-külön is amolyan élő legenda: a gitáros-énekes KK. Null az egyik legközismertebb zajzenész, a gitáros Mitsuru Tabata egy rakat más zenekarban is érdekelt (Acid Mothers Temple pl.), a régi-új tag Tatsuya Yoshida pedig Japán egyik legjobb dobosa, aki a fő projektjén (Ruins) kívül is rengeteg zenekarban és alkalmi formációban dolgozik / dolgozott. Szóval ez megint egy eléggé kihagyhatatlan koncert lesz, ráadásul nevetségesen olcsón (elővételben: 1200 ft, helyszínen: 1700 ft).

Zeni Geva: Dead Sun Rising (Live)

Zeni Geva: Ground Zero (Live at Namba Bears 2010 Feb 17)

Zeni Geva: Stigma / Dead Sun Rising / Desire For Agony

A blogban már korábban is emlegetett Soil & "Pimp" Sessions hétfőn este élőben, az A38. Kötelező program!

Soil & "Pimp" Sessions: Death Jazz! (Roundhouse, London, July 2008)

Soil & "Pimp" Sessions: Suffocation (Live @ RSR Fest)

Három éve, 2007 április 10-én hunyt el a tehetséges fiatal producer, DJ Klock, aki a hip-hop és kisérleti elektronika határvidékén alkotott. Az utolsó kiadványa a 2006-ban megjelent San volt és az első videó ennek a nyitódarabjához készült, a másik kettő pedig a DJ Baku féle Kaikoo DVD-ről egy részlet a Baku, Klock és Tatsuki alkotta Whakhakha projektről.

DJ Klock: Theme

Whakhakha release party (DJ Klock, DJ Baku, Tatsuki)

A japán hardcore színtér atyaúristene az 1982-ben alakult és mindmáig aktív Gauze, akik szűk harminc éves pályájuk alatt hoztak össze annyi kiadványt mint egy átlag zenekar 2-3 év alatt, de amit kiadtak az legalább mind hibátlan, a koncertjeik pedig legendás hírüek. Általában kis rock-klubbokban lépnek fel, a ritka kivételek egyike a huszadik évfordulós koncert volt még 2002-ben és egyben ez az egyetlen olyan is, amilyikről normális minőségű felvétel is készült.

Gauze: 20th Anniversary Live at E.L.L Nagoya 2002.04.27

Rock, electro, színkavalkád, dobozfejű irodakukacok és gótgiccs.

Doping Panda: Nothin'

Jamaikánál maradva... legutóbb dancehall volt, most reggae, de a hasonlóan autentikus fajtából.

Bagdad Café The Trench Town: Get It Together

Bagdad Café The Trench Town: Everything

Bagdad Café The Trench Town: Just For You

Még 2002-ben állt össze a japán hip-hop / dancehall színtér három ismert alakja, D.O. (Kaminari Kazoku), Maccho (Ozrosaurus, ex-DS455) és Corn Head D.M.C. néven egy kislemez erejéig, amit szerencsére megtámogattak egy videóval is, ami pont ugyanolyan hibátlanul hozza a full-autentikusabb dancehall feelinget, mint maga a szám. Klasszikus.

D.M.C.-D.M.C.

Pár napja hozták csak nyilvánosságra a hírt, hogy február 26-án, 36 évesen, autóbalesetben meghalt az egyik legtehetségesebb japán hip-hop producer, valamint lemezbolt és kiadótulaj, a Nujabes néven ismert Jun Seba, aki nyugaton is ismertté vált, elsősorban a Samurai Champloo című animéhez készített zenéinek köszönhetóen. R.I.P.

Counting Stars

Horizon

Other Side Of Phase (Battlecry Instrumental)

Retro bikini party a hetvenes évek végéről, amikor a Pink Lady pop-diszkó duó tagjai valami tv műsor kedvéért betámadtak egy görög tengerpartot és lesokkolták az ott bóklászoló turistákat az elképesztő tánckoreográfiájukkal. Bónuszba pedig egy újabb videó az egyébként a korszak legfelkapottabb előadói közé tartozott, majd később kult státuszba emelkedő duó pár évvel ezelőtti időleges újraalakulása idejéből.

Pink Lady: S.O.S.

Pink Lady: South Paw

Pink Lady: Nagisa no Sinbad (2004)

Új Aural Vampire videó a májusban végre megjelenő második nagylemezhez (az első még 2004-ben jött ki, szóval nagyon ideje volt már előállni valami új anyaggal). A korábbi klipjük nekem mondjuk jobban tetszett a maga kis kedvensen gagyi megvalósításával és all-star underground goth-industrial szereplőgárdájával, de azért ez is jól sikerült, nomeg ezt is átitatja a zenekar rajongása a bugyuta horror-giccs iránt és van benne vámpírfog, plüssdenevér, meg minden egyéb jóság. Furcsa egyébként, hogy habár határozottan úgy emlékszem, hogy a Economical Animal Superstar című számukhoz is készült videó, ami pár éve a csapat weboldalán is fent volt, most nyomát sem találtam sem ott, se youtube-on, se máshol.

Aural Vampire: Shounan zoku -cannibal coast- (湘南族 -cannibal coast-)

Az alábbi borzalomért én kérek elnézést, de ez olyan nagyon elviselhetetlenül iszonyatrémrossz, hogy nem bírtam egyedül azt a lelki traumát, amit okozott, így úgy éreztem meg kel osztanom, hátha úgy jobb lesz, ha más is szenved miatta. :D De tényleg, csak a bátrak indítsák el az alábbit, mert egészen pontosan olyan rémes lesz, mint a név (Cray-G! Könyörgöm, az ilyen szar szójátékot már büntetni kellene!) és a preview kép alapján tünik. Már majdnem El Latino színvonal... és még a latino-wannabe coffok is stimmelnek. Viszont akinek ez az első találkozása a japán hip-hop-pal az bármiféle messzemenő következtetések levonása előtt sürgősen klikkeljen át mondjuk a Gagle, Lamp Eye vagy a DS455 posztra, mert szerencsére azért inkább az a minőség a jellemző odaát, japánéknál, nem ez az iszonyat.

Cray-G: Hey Girl

A japán underground hip-hop színtéren sokan az utóbbi idők egyik legigéretesebb újoncának tartják a félig japán, félig amerikai, Meiso (myspace) néven futó ifjú tehetséget, aki a Shing02 nevével fémjelzett Maryjoy Recordings kiadónál bukkant fel tavaly. Videóból eddig kettőt hozott össze, egy elég lowbudget, erősen homemade darabot és egy másik, sokkal hangulatosabbra sikeredettebbet a már emlegetetett helyi hip-hop legendával, Shing02-val közösen.

Meiso: boueihonnou (防衛本能)

Meiso: yomichi (夜道)(Album Version) feat. Shing02

Hogy csináljunk nulla pénzből hibátlan videóklippet? A leckét a Number Girl (= japán Pixies) ex-énekesének újabb zenekara, a Zazen Boys adta, még indulásakor, 2003-ban. Ez talán minden idők legolcsóbb videója: nincs vágás, nincs díszlet, nincs semmi, csak egy kis, lyuknyi stúdió, a zenekar, egy videókamera, 'oszt csá. Még azzal sem törődtek, hogy a mikrofon időnként eldől, a gitár lecsúszkál és hasonlók... és mindettől függetlenül mégis működik a dolog, messze jobban mint sok méregdrága, de ötletelen videóklipp.

Zazen Boys: usodarake

Rég volt már valami igazán kommersz JPop cucc, szóval pótlásként valami újdonság: az ex-modell mini első kislemezének címadó száma, ahogy mostanság divat, némi electro beütéssel.

mini: Are You Ready?

Rumi, a tokiói underground hip-hop színtér legközismertebb női előadója tavaly novemberben adta ki harmadik lemezét Hell Me Nation címen és ez eléggé meredek váltás volt a (relatíve) populárisabb hangzás felé az első két album sokkal elborultabb zenei világa után. Szerencsére a minőség maradt a régi, szóval gond egy szál se, de azért érdekes egymás után meghallgatni valamit a régebbi cuccok közül (mint pl. a Sanagi) és az új lemezhez készült kissé... fura promóvideót, amiben az összes számból van egy-egy kis izelítő. Mondjuk igazából én nem bántam a stílusváltást, mert habár az első két Rumi albumot is szerettem, de azért a kedvenceim közé nem kerültek, az új ellenben az egyik favorit lett 2009-ből.

Rumi: A.K.Y (produced by EvisBeats)

Rumi: Hell Me Nation album preview

Rumi-極楽都市 (gokuraku toshi) feat. O2 from MSC
(produced by O.N.O from Tha Blue Herb)

Rumi: Hell Me Why??

Rumi: Sanagi